Hátterünk

25+ éves sportolói múlttal 10+ évet dolgoztunk edzőként egyéni ügyfelekkel és csapatokkal: fiatalokkal, idősekkel, gyerekekkel, kamaszokkal, férfiakkal, nőkkel, aktív életmódot folytató emberekkel, sosem mozgókkal, kezdőkkel, újrakezdőkkel, profi és amatőr sportolókkal, szülés után mozogni vágyó kismamákkal, mozgásukban korlátozott emberekkel, elfoglalt üzletemberekkel, felsővezetőkkel, cégtulajdonosokkal, alkalmazottakkal, családanyákkal és -apákkal, krízishelyzetet megélőkkel, életük legkülönbözőbb szakaszában lévő emberekkel és csoportokkal.

25+ éve dolgozunk a szolgáltatásban: B2C és B2B szolgáltatóként vagyunk részesei a magyar gazdasági életnek és mindig nyitottan figyeltük annak szereplőit: kis- és nagyvállalatok alkalmazottjait, vezetőit, tulajdonosait, sikereiket, kudarcaikat, küzdelmeiket, megéléseiket, motivációjukat.

Bármit csináltunk, feltett szándékunk volt, hogy hozzátegyünk az emberekhez, ezáltal a világ azon kis szegletéhez, ami minket körülvesz. Kérdésekkel, elgondolkodtatással, tudásátadással, folyamatos visszajelzésekkel arra törekszünk életünk minden területén, hogy az embereket tudatosságra ösztönözzük.

Koncepciónkat klinikai szakpszichológussal egyeztetve állítottuk össze. Szakértelmünk mellé több évtizedes tapasztalat párosul. Amit csinálunk, abban elmélyülünk és a lehető legszélesebb és átfogó tudás megszerzésére, majd annak közvetítésére törekszünk. Nemcsak megtanultuk, megtanultuk tanítani, hasznosítani, átadni tudásunkat, mely minden esetben gyakorlati tapasztalatokra épül, nemcsak elméleti.

MOVEon Project a pszichológus szemével

A mozgás általános jóllétet elősegítő hatása nyilvánvalóan benne van a köztudatban, ennek ellenére aktív stresszoldásra csak a társadalom egy része használja tudatosan. A rendszeres, akár minimális időtartamú mozgás pozitív élettani hatásait nem is kell hangsúlyozni, azonban a modern holisztikus orvostudomány a pszichés jóllétre gyakorolt hatását is mérhetővé tette: a mozgás csökkenti a vérben megjelenő stresszhormonok szintjét, egyben javítja az immunizációt és az ellenállóképességet. Mivel a stresszhormonok a gondolkodási és a kivitelezési funkciókat is blokkolják, ezért a munkavégzés minősége (és mennyisége) magasan korrelál a munkatársak fizikai és pszichés állapotával. A sportpszichológiában és a klinikumban is rendszeresen használnak légzéstechnikai módszereket. Amellett, hogy eszközigényük minimális és bárhol elvégezhetőek, ezek a technikák csökkentik leggyorsabban az akut stresszt és növelik a koncentrációt. Elég, ha a verseny előtt magába mélyedt sportolókra gondolunk: a látszat ellenére nem „csak” mélyeket lélegeznek, hanem tudatos, fókuszált, az izommozgásukkal összehangolt légzéstechnikákat végeznek. Bizonyított tény, hogy a hivatásos sportolókhoz hasonló pszichés reakciókat produkálnak a téthelyzet vagy állandó kihívások elé állított versenyszférában dolgozó emberek is. Ezek a tudatosan irányított technikák semlegesek, pusztán a légzőizmok mozgatására és az oxigenizáció által kiváltott élettani hatásokra épülnek – nincs filozófiai vagy vallási hátterük, ezektől függetlenül alkalmazhatóak.
A pszichológus szemével
A karanténidőszak hosszú távú pszichés hatásai mind egyéni, mind csoportos szinten már most megmutatkoznak. Az, hogy az önálló, home office munkavégzés milyen hatékonyságú, nagyban függ személyiségtől, azonban az biztos, hogy a szeparáció a csoportos együttműködésre, a munkaterületek összehangolására negatív hatással volt. A hibrid munkavégzés miatt sok munkavállaló fejében még mindig nem egyértelmű, milyen új rendszerhez kéne alkalmazkodni. Ebben az átmeneti időszakban kiemelt fontosságú lenne a munkahelyen belüli csoportkohézió megerősítése: azoknál a cégeknél, ahol a személyközi kapcsolatok minősége jó és stabil kötődések alakulnak ki, jóval alacsonyabb a fluktuáció, mint ahol erre nem fordítanak energiát. A rendszeresség azonban – ugyanúgy, mint a mozgásos- vagy légzőtechnikáknál – itt is fontos tényező, ha a célunk egy összetartó, hatékony csapat kiépítése. Ezért az egyszeri, nagy céges csapatépítő tréningek mellett – hosszú távú hatékonyságukat tekintve – előnyösebbek a munkahelyen belül létrehozott közösségi terek, amik lehetőséget biztosítanak a munkatársak közötti informálisabb szociális kapcsolódásokra is.